Windows - Partíció "mountolás" Windows 2000 alatt

Először is mik ezek az előnyök? Kialakíthatunk egy olyan könyvtárszerkezetet, ahol logikailag egy rendszerezett halmazban vannak a tárterületek, függetlenül attól, hogy melyik merevlemez melyik partícióján vannak fizikailag. Ez egy szubjektív dolog, nem mindenki számára szükséges egy ilyen rendszer kialakítása. De a rendszergazdák ismerik azt, amikor több szerver még több megosztását kell elérni, és egyes programok csak úgy hajlandók futni, ha kapnak egy meghajtó betűjelet (pl. F:\ ...) a rendszerben, ilyenkor sok esetben az Intéző, Eszközök > Hálózati meghajtó csatlakoztatása jelenti a gyors megoldást. De mi van, ha elfogy a 26 betű? Miért jegyezzük meg, hogy az XY gép Z megosztása a K:\ meghajtóhoz kapcsolódik - ha nem szükséges?

A Windows 2000 Professional és Server verzióiban lehetséges egy fizikai meghajtó partícióját beilleszteni a fájlrendszer egy adott mappájába. FAT32 és NTFS fájlrendszerű partíció is beilleszthető, de csak NTFS-be. Nézzük hogyan:

Kattintsunk Sajátgép > Kezelés menüre, a megjelenő "Számítógép-kezelés" MMC konzolon pedig a Tárolás > Lemezkezelés sorra. Láthatóvá válnak a fizikai meghajtók és a logikai partíciók. Most kattintsunk a beilleszteni kívánt kötetre a jobb egérgombbal, majd a menüben a Meghajtó és elérési út módosítása > Hozzáadás gombra. A "Csatlakoztatás ebbe az NTFS-mappába" melletti "Tallózás" gombbal tudjuk meghatározni azt a mappát, ahová a beillesztést el kívánjuk végezni. Ez csak NTFS fájlrendszeren lehet (mást nem is tudunk választani) és a mappának üresnek kell lenni (különben szürke marad az "OK" gomb). A csatlakoztatásokat bármikor megváltoztathatjuk, visszarendelhetjük a meghajtó betűjeleket stb. Ha most elindítjuk az Intézőt, látjuk is a mappában a partíció tartalmát. Viselkedésében a hagyományos mappákhoz hasonlít, még ki is törölhetjük (figyelem, ekkor törlődik a teljes tartalma!), ha ekkor megnézzük "Számítógép-kezelés" konzolon az új helye a lomtár lesz. Ha a lomtárból is eltávolítjuk nem lesz többé része a rendszerünknek. Visszaállítása a rendszerünkbe a fenti lépések megismétlésével lehetséges. Annak a partíciónak a mérete - amelyikbe egy másikat csatlakoztattunk - nem változik. Egy csatlakoztatott mappa tulajdonság lapján a "Típus", "Csatlakoztatott kötet" értéket vesz fel. CD meghajtók csatlakoztatása is lehetséges és a lemez behelyezés utáni automatikus programindítási funkciók is megmaradnak. Floppy meghajtókat viszont nem tudunk csatlakoztatni.

A fenti eljárásnak létezik egy parancssori változata is. Ezt azonban az egyszerű megoldásokat kedvelőknek nem ajánljuk. A parancs neve: MOUNTVOL. Paraméterek nélkül beírva kapunk egy listát a használható kapcsolókról és még valamiről. Ez a még valami a partíciók globálisan egyedi azonosítója (GUID). A kötetnevekre nem a hagyományos módon (C:, D: stb.) kell hivatkoznunk, hanem ezekkel az azonosítókkal. Ha például egy csatolást akarunk létesíteni úgy, hogy az E: meghajtónkat a C:\MOUNTPROBA mappába akarjuk tenni akkor ez így lehetséges:

MOUNTVOL C:\MOUNTPROBA \\?\VOLUME{DFEE9042-76E2-11D6-B50B-0048656BF6A2}\

A "\\?\VOLUME" utáni azonosító helyett természetesen a saját partíciónk azonosítóját kell érteni.
Egy adott mappába csatlakoztatott partíció GUID így tekinthető meg:

MOUNT C:\MOUNTPROBA /L

A csatolás megszüntetése már egyszerűbb:

MOUNTVOL C:\MOUNTPROBA /D