Windows - Lemezműveletek gyorsítása Csíkozott kötetekkel

A hagyományos lemez-struktúra használatakor nagyon hamar korlátokba ütközhetünk: egy merevlemezen maximálisan 4 elsődleges vagy 3 elsődleges és egy kiterjesztett partíció hozható létre, utóbbiban további logikai köteteket lehet készíteni. Ennél talán fontosabb, hogy semmiféle hibatűrést vagy gyorsítást nem lehet megvalósítani külső eszköz nélkül. Ez az eszköz lehet egy program, de még inkább egy hardverelem (RAID vezérlő). A Windows 2000 óta operációs rendszer szinten támogatott az Átnyúló (Spanned), Csíkozott (Striped), Tükrözött (Mirrored) és RAID-5 kötetek (partíciók) kialakítása. Utóbbi kettő csak a szerver verziókban. Ehhez azonban egy teljesen új lemezkezelési eljárást kellett bevezetni, amit Dinamikus lemezkezelésnek neveztek el. Ezzel szemben a régi struktúrájú lemezeket "Alapvető"-nek (Basic) hívjuk. Kettő között jelentős különbségek vannak. Egymás között oda-vissza átalakíthatók, de csak az alábbiak szerint: alapvető lemezből készíthető dinamikus, adatvesztés nélkül. Dinamikus visszaalakítható alapvetővé, de csak akkor, ha megszüntetünk rajta minden partíciót - tehát teljesen üres a lemez, így a visszaalakítás teljes adatvesztéssel jár.

Ha egy merevlemezen több Windows 2000 vagy XP operációs rendszert használunk és ezeket akkor telepítettük, amikor a lemez még alapvető volt, akkor egy dinamikussá konvertálás után csak az fog elindulni, amelyikben elvégeztük az átalakítást ("Fatal system error" és "Check to make sure any new hardware or software is properly installed" hibaüzenetekkel állnak le az operációs rendszerek a boot-olás alatt). Windows 2000 előtti (Win98, WinME, stb.) rendszereknél teljesen hiányzik a dinamikus lemezkezelés támogatás, ezért ezek nem tudnak mit kezdeni egy ilyen merevlemezzel még akkor sem, ha nem boot-olunk róluk. Dinamikus lemez esetén nem vagyunk elzárva több Windows 2000, XP egy merevlemezen való használatától. A telepítés módja a következő: az üres lemezre feltelepítjük az első rendszert - elvégezzük a konvertálást - sorban feltelepítjük a többit.

Miért van ez az inkompatibilitás? Az alapvető lemezeknél a partíciók adatai (hossz, típus, hely) a merevlemez elején az úgynevezett partíciós táblázatban tárolódnak, ennek a mérete korlátozza ennyire a lehetőségeket. Dinamikus lemezeknél a merevlemez végén egy minimum 1 MB-os helyen találhatók ugyanezek az információk. Ezért van az, hogy egy ilyen lemez kapacitását nem lehet teljes egészében kihasználni - nem lehet akkora partíciót létrehozni rajta, amekkora a lemez, a végén mindig marad néhány MB "üres" hely. Ugyanakkor eltűntek a partíciók számának korlátozásai és nem különböztetünk meg sem elsődlegeset, sem kiterjesztettet, "csak" partíciók és rajtuk kötetek vannak. Egy teljesen üres ("gyári") merevlemez rendszerbe illesztése után alapvető lesz. Dinamikussá tételéhez mindenképpen szükséges átalakítani. Ha már van rajta partíció és adat, akkor feltétel, hogy a lemez végén legyen minimum 1 MB üres - partícionálatlan - terület. Ha ez nincs és nem törölhetjük a meglévő partíciót (és ezzel a rajta lévő minden adatot), akkor a Windows nem nyújt további segítséget a konverzió feltételeinek kialakításához. Forduljunk olyan más gyártó általi szoftverekhez, amelyekkel adatvesztés nélkül lehet partíció méretet változtatni.

Az átalakítás elvégzéséhez nyissuk meg a "Számítógép-kezelés" ablakot a következő útvonalon: Sajátgép > Kezelés > Lemezkezelés (My Computer > Manage > Disk Management). A képernyő jobb alsó sarkában megjelennek grafikusan ábrázolva az operációs rendszer által felismert merevlemezek, Lemez 0 (Disk 0), Lemez 1 (Disk 1), stb. formában. Alatta megtalálható a jelenlegi típusa: "Alapvető" ("Basic") vagy "Dinamikus" ("Dynamic"). Ez alatt a mérete és az állapota (Online, Offline).
Kattintsunk a jobb oldali egérgombbal a négyzet belsejébe és a megjelenő menüből válasszuk a "Frissítés dinamikus lemezzé" ("Upgrade to Dynamic Disk") menüpontot. Ezt követően a rendszer több lépcsőben megerősítést kér mielőtt ténylegesen elkezdené az átalakítást. Mindenhol adjunk igenlő választ és rövid időn belül lezajlik a konverzió. Amennyiben ezt egy olyan merevlemezen tettük meg, amin egyben az éppen futó operációs rendszer is elhelyezkedett, az utolsó lépés egy újraindítás lesz.
Átalakítás után megszűnik a különbség az elsődleges és kiterjesztett partíciók között és csak egy fajta "Egyszerű kötet" ("Simple Volume") típusunk lesz.

Ha most új köteteket hozunk létre az eddigi "Egyszerű"-n kívül, további lehetőségek közül is választhatunk. Egyik ilyen a "Csíkozott kötet" ("Striped volume"), amivel jelentős írási és olvasási sebességnövekedést lehet elérni. Feltétele, hogy több (minimum kettő) dinamikussá konvertált merevlemez legyen a gépben. Adatok kiírásánál 64 KByte-os blokkokban egy blokkot az egyik merevlemezre ír, a következőt a másikra, harmadikra és így tovább. Ha már nincs több lemez, akkor ismét az első következik egészen addig, amíg kiírásra nem került minden adat. Az olvasás ugyanígy történik. A csíkozott kötet felépítésében résztvevő különböző merevlemez szeleteket egy kötetként, egy meghajtó betűjellel ellátva látjuk.

Ha a hardver feltételek lehetővé teszik, hogy a rendszer képes legyen párhuzamosan írni és olvasni a lemezeket, akkor többszöröződik a sebesség, az egy lemez - egy kötet típus használatához képest. Ilyen hardver a SCSI vezérlőhöz csatlakozó merevlemez. Azonban IDE csatolós egységeknél is észrevehető a változás: elvégeztünk egy egyszerű kísérletet 592MB-nyi adat, ami 5657 fájlból állt, mintegy 20%-kal gyorsabban íródott a lemezre csíkozott kötet használatával, mint nélküle (2 db merevlemez alkotta a csíkozott kötetet). A végeredmény természetesen függ a merevlemezek sebességétől és az alkalmazott hardver fajtájától is.

Nem feltétele a kialakításnak, hogy egyforma méretű, típusú lemezegységekkel dolgozzunk, de még a csatoló felület (SCSI, IDE) is lehet különböző. A kötet mérete maximálisan akkora lehet, mint a kialakításában részt vevő legkisebb méretű szabad hely. Azonban nem hozható létre rendszertöltő és rendszertároló köteten. Fájlrendszerét tekintve lehet FAT, FAT32 és NTFS is.

Ennyi feltétel után lássuk a kialakítás lépéseit: még mindig a lemezkezelés konzolon vagyunk, kattintsunk a jobb oldali egérgombbal az egyik merevlemez egy üres területére ("Nem lefoglalt" - "Unallocate") és a felbukkanó menüben válasszuk a "Kötet létrehozása" ("Create Volume") menüsort. Elindul egy varázsló, az első üdvözlő oldalon a "Tovább" ("Next") gombbal lépjünk át. A második oldalon kell a kötet típust kiválasztanunk, ez legyen "Csíkozott kötet" ("Striped volume").

A következő oldalon a kötet kialakításában résztvevő merevlemezeket kell felvenni az ablak jobb oldalán található listába a "Hozzáadás" ("Add") gombbal. Egy tagja már van a listának: az egység, amelyiknek az üres területén kattintottunk a jobb oldali egérgombbal. Mint említettük, minimálisan kettőre van szükség. A varázsló hátralévő oldalain a meghajtó betűjelére és a fájlrendszer típusára vonatkozó beállításokon lehet változtatni. Az alapértelmezésben felkínált lehetőségeket nyugodtan elfogadhatjuk és a végén a "Befejezés" ("Finish") gombbal zárjuk be a varázslót. A rendszer ekkor megformázza a köteteket és rögtön ezután használatba is vehetjük.

Abban az esetben, ha a csíkozott kötetet alkotó merevlemezek közül egy meghibásodik vagy eltávolítjuk a rendszerből, a kötet teljes tartalma - tehát minden adat, beleértve a többi lemezegységen lévőket is - elérhetetlen lesz (a lemezkezelés konzolján a "Hiányzó" ("Missing") felirat lesz látható). Amint visszahelyezzük a hiányzó eszközt, visszaáll az eredeti állapot. Végül, ha bármelyik lemezegységről letöröljük a rajta lévő kötet részt az összes többiről is eltávolítódik.

Lemezműveletek gyorsítása Csíkozott kötetekkel

Lemezkezelés 1. rész