A RAID két feladatot lát el: gyorsítja a lemezműveleteket és hibatűrést valósít meg. Különböző megjelenési formái léteznek, melyeket számokkal azonosítunk, ezeket szinteknek (level) nevezzük. Van amelyik szint csak gyorsít, van amelyik hibatűrésre szolgál, illetve létezik a kettő kombinációja is. Összesen 6 szintet különböztetünk meg 0-tól 5-ig sorszámozva.
RAID 0
Csak a teljesítmény javítására szolgál. Teszi ezt úgy, hogy az adatokat párhuzamosan több merevlemezre írja. Ha két merevlemez alkotja a RAID 0-t, akkor a rögzítendő adatok első blokkja az egyikre, következő blokkja a másikra kerül, harmadik blokk ismét az elsőre, a negyedik a másodikra és így tovább, amíg minden adat rögzítésre nem kerül. Beolvasásnál ugyanez történik fordítva. Ha két 20 GB-os merevlemezt kötünk ezzel a módszerrel RAID-be, akkor azok egyetlen 40 GB-osnak fognak látszani. Szoftveres RAID-nél a gyorsítás onnan ered, hogy az operációs rendszer egyszerre több I/O csatornát tud megnyitni és ha nem is valósul meg a tökéletesen párhuzamos írás, azért gyorsabb, mint RAID nélkül. Hardveres megvalósításnál nincs ilyen probléma, ott valóban párhuzamosan történik az adatok mozgatása, ami a rendszer teljesítményére drámai hatást gyakorol: az egész operációs rendszer jelentősen felgyorsul.
Szoftveres RAID 0 neve a Windows 2000-ben: "Csíkozott kötet" ("Striped Volume")
RAID 1
Csak hibatűrést valósít meg a RAID 1 szint. A rögzítendő adatokat az összes merevlemezre felírja (tükrözésnek (mirroring) is nevezik). Ha két 20 GB-os lemezünk van, ugyanaz kerül mindkettőre és a két eszköz egyetlen 20 GB-os merevlemeznek fog látszani. A rögzítés és beolvasás nem lesz gyorsabb, de bármelyik egység meghibásodása esetén a másikon megmarad minden adat. A hibás eszköz cseréje után helyre kell állítani a tükröt és folytatódhat tovább a munka - adatvesztés nélkül. A biztonsági másolatkészítésnek ez a leggyorsabb módja.
Szoftveres RAID 1 neve a Windows 2000-ben: "Tükrözött kötet" ("Mirrored Volume"). Csak a kiszolgáló verziókban található meg.
RAID 2
Egy hibajavító metódus és paritás értékek használatával hibatűrést valósít meg, gyorsítás mellett. A paritás meglehetősen nagy tárolókapacitást igényel, ezért gazdaságtalan a használata. A RAID 0-nál olyan szempontból jobb, hogy van hibatűrése, a RAID 1-nél pedig azért jobb, mert gyorsabb, mégsem tudott igazán elterjedni.
A Windows 2000 nem támogatja.
RAID 3
Nagyban hasonlít az előző szinthez, de a paritást mindig ugyanazon a merevlemezen tárolja, ami együtt jár némi sebességnövekedéssel. Szintén ritkán használják.
A Windows 2000 nem támogatja.
RAID 4
Ugyanazt a tároló algoritmust használja, mint a RAID 3. Egyetlen különbség, hogy nagyobb blokkméretekkel dolgozik. Figyelembe véve, hogy a mai merevlemezek támogatják az adatok blokkokban történő írását és olvasását, ez a megoldás gyorsabb adatmozgatást tesz lehetővé, mint a RAID 3 szint. Szintén kevéssé használatos.
A Windows 2000 nem támogatja.
RAID 5
Az egyik leggyakrabban használt szint. Tulajdonképpen RAID 0 hibajavító információval ellátva, használatához minimum 3 db merevlemezre van szükség. Az adatok felírása úgy történik, hogy egy blokk kerül az első lemezre, egy a másodikra és a kettőből képzett hibajavító kód (ECC - Error Correction Code) a harmadikra. A következő körben egy blokk az első lemezre, a hibajavító kód a másodikra és egy blokk a harmadikra és így tovább. A kód vándorol körbe lemezről lemezre. Négy lemezegységnél háromra kerülnek az adatok a negyedikre a kód. Ha bármelyik merevlemez meghibásodik, a meglévőkből kiszámítható, hogy milyen adat volt rajta, ezért gyorsítás mellett hibajavítást is megvalósít. Három db 30 GB-os merevlemez egyetlen 60 GB-osnak fog látszani (a maradék 30 GB tárkapacitást a paritás foglalja el).
Szoftveres RAID 5 neve a Windows 2000-ben: "RAID-5 kötet" ("RAID-5 volume"). Csak a kiszolgáló verziókban található meg.
Hardveres megvalósítások
A hardveres RAID megvalósítások legfőbb jellemzője, hogy gyorsabbak, mint a szoftveres, mert nem igényelnek az operációs rendszer részéről erőforrásokat, de egyben drágábbak is. További előnyt jelent, hogy nem függnek az operációs rendszertől, tehát akár Windows 95-n is használhatók.
- Alaplapra integrált változat
Az egyik legolcsóbb hardveres RAID az alaplapokra integrált változat, saját konfigurációs menüvel. Több alaplapnál egy jumper áthelyezésével lehet engedélyezni, ekkor megjelenik egy menü a számítógép elindítása után, ahol igen egyszerűen el lehet végezni a szükséges beállításokat. Általában RAID 0 és RAID 1 szintek alakíthatók ki ezzel a módszerrel.
Az egyetlen megoldás, ha RAID 2,3,4 szintek valamelyikét akarjuk használni (perszer a többit is tudják). Vásárolhatók (általában nem kevés pénzért) bővítőkártyák melyek lényegesen nagyobb tudással rendelkeznek, mint az alaplapi vagy szoftveres változatok. Támogatják például a hot swap funkciót, ami azt jelenti, hogy a számítógép kikapcsolása nélkül lehet a merevlemezeket eltávolítani és behelyezni a gépbe. Főleg nagygépes rendszerekben terjedt el.
A szoftveres RAID SCSI csatolófelületen hatékonyabb, mint (E)IDE-n. Az ok az SCSI párhuzamos írási és olvasási képességében rejlik.
A RAID hatása a programok működésére
A hibatűrő szintek hatása a biztonsági másolat készítésben mutatkozik meg.
A gyorsító szint (RAID 0) jelentékeny kiszolgálói teljesítmény növekedést eredményez az SQL szervereknél, ha nagyobb adatbázisokkal végzett műveletekről van szó.
Tipp
Amikor az ár és a teljesítmény aránya ideális: vásároljunk néhány ezer forint felárért RAID-es alaplapot, helyezzünk el a gépben két merevlemezt és hozzunk létre egy RAID 0 szintet. Aki még nem látott így üzemelni Windows 2000-et vagy XP-t, meg fog döbbenni, hogy milyen sebességgel képes működni a Windows.