A deklarációk az attribútumokhoz hasonlóan az XML feldolgozó programnak szólnak és nem jelennek meg a képernyőn a dokumentum tartalmaként.
XML dokumentum deklaráció
XML dokumentumok elején látható egysoros szövegek határozzák meg a dokumentum egészének három fő paraméterét. Könnyen felismerhetők az "<?xml" kezdetükről (XML deklarációnak is szokták nevezni).
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" standalone="YES"?>
A nyitó "xml" szót minden esetben csupa kisbetűvel kell írni. Ezt követi az XML verziója, a használt karakterkészlet neve és szükség van-e a dokumentum tartalmának feldolgozásához külső jelölésdeklarációra (DTD). Az egyes tagokat szóközzel kell elválasztani egymástól és nem kötelező megadni őket. A verzió információ hiánya esetén az 1.0-t feltételez a feldolgozó rendszer, a encoding-nál UTF-8-at, a standalone-nál NO-t (NO=nincs külső DTD).
A ? karakterek között elhelyezett információ az adott szöveg feldolgozására vonatkozó utasításokat tartalmazza az interpreter számára.
A nyitó kérdőjelet követi egy kulcsszó, egy szóköz, majd a feldolgozó által értelmezhető utasítás. Például jelezhetjük, hogy a dokumentum hátralévő részét egy új oldalon kell megjeleníteni:
<könyv>
<?fejezet1 (NEW PAGE)?>
<fejezet>
...
</fejezet>
<?fejezet2 (NEW PAGE)?>
<fejezet>
...
</fejezet>
</könyv>
Dokumentum típus deklaráció
Szintén a dokumentum elején található és a dokumentum típusát határozza meg a DOCTYPE kulcsszó után:
A megadott érték egyedi, inkább akkor használatos, ha egy nagyobb lélegzetvételű munka részeit kell jól meghatározható csoportokra bontani. Deklarációt mindig a ! karakter vezeti be és nincs záró ! karakter.
Fenti példánk a deklaráció legegyszerűbb módja, de további elemek is követhetik:
<!DOCTYPE WSOKonyv SYSTEM "C:\WSO\DTD\WSOkonyv.dtd" [
<!ELEMENT szerzo (authorname)>
<!ELEMENT mailaddress (address)>
<!ELEMENT code EMPTY]>
A további elemek a DTD-re vonatkoznak, magyarázatukat egy későbbi részben ismertetjük a DTD készítésénél.
Példánkban látható szögletes zárójeleket ([]), eddig nem használtuk. Feladatuk, hogy csoportba foglalják az egyes jelölőelemek meghatározását.
Megjegyzések elhelyezése
XML dokumentumokban is elhelyezhetők megjegyzések, melyek nem jelennek meg a képernyőn vagy nyomtatásban és a feldolgozó program is figyelmen kívül hagy. Csak a forráskód megtekintésekor láthatók és a készítők számára nyújtanak információkat. Kezdő és záró karakterük egyaránt "--":
<!-- Windows Software Online -->
Nem kombinálhatjuk a szöveg tartalmat és a megjegyzéseket, szigorúan meg kell őrizni a <!--...--> formulát. Tehát hibás a következő sor:
<!-- Hiba -- Az XML bemutatása -- -->
Használatos még a DTD-ben definiált megjegyzés objektum, az ok igen egyszerű: egyes barátságtalan feldolgozó programok egyszerűen törlik a megjegyzéseket.
Karakteradatok
Többször volt már róla szó, hogy a <> karakterek a feldolgozó program részére szóló adatokat tartalmazzák. Ha mégis ilyeneket akarunk a szövegen belül használni, akkor a < helyett az <, a > helyett a > karaktereket alkalmazhatjuk, nyomtatásban illetve a képernyőn továbbra is a <> jelenik meg. Hátrány, hogy nehezebben olvasható a forráskód, például a <a><b><c> szöveget így tudjuk leírni:
<valasztas>
<a><b><c>
</valasztas>
Nyugodtam mondhatjuk, hogy áttekinthetetlen és ez még egy egyszerű példa. Megoldást a karakterláncok alkalmazása jelenti. Ezek speciális szövegblokkok melyeknél a belül lévő információt minden esetben szövegként kezeli a feldolgozó program. A ![CDATA kulcsszóval indulnak és szögletes zárójelek [] között helyezkedik el a szöveg. Használatával a fenti példa így néz ki:
<valasztas>
<![CDATA[<a><b><c>]]>
</valasztas>
Így lényeges javult az áttekinthetőség.