Windows fájlrendszereinek összehasonlítása

A Windows 2000/XP elsősorban az NTFS fájlrendszert támogatja, de lehetőséget biztosít a FAT és FAT32 használatára is. Ritkábban esik szó róla, de használható még a CDFS (Compact Disk File System) és az UDF (Universal Disk Format) is. A CDFS a hagyományos CD lemezek fájlrendszere, míg ennek egy továbbfejlesztett változata az UDF, melyet DVD lemezeken alkalmaznak. Az alábbiakban az NTFS, FAT és FAT32 rendszerekről lesz szó.

Mi a fájlrendszer? Röviden a háttértárolón lévő adatok struktúrája, mely meghatározza az adatok elhelyezkedésének rendszerét és további szolgáltatásokat nyújt (titkosítás, tömörítés, hibajavítás, stb.). Az egész operációs rendszer működését jelentékenyen képes befolyásolni, értve ezalatt a sebességet és az adatbiztonságot. A különböző fájlrendszerek különböző képességekkel bírnak, ezért lényeges megismerni a korlátokat és eldönteni, hogy az adott körülmények között melyik alkalmazható a legnagyobb hatékonysággal.

Elsőként tudni kell, hogy melyik operációs rendszerben milyen fájlrendszer használható:

Nézzük az egyes fájlrendszerek főbb jellemzőit:

FAT

Amikor FAT-ról beszélünk általában nem szokás mondani, de a FAT16-ról van szó (korábban létezett FAT12 is).

Az MS-DOS idejéből származó, ma már korszerűtlen fájlrendszer legnagyobb előnye pont a korából származik, ugyanis támogatja szinte az összes operációs rendszer a világon, beleértve a Unix, Linux rendszereket, de akár a digitális fényképezőgépeket is ide sorolhatjuk.

FAT-ra formázott kötetek alkotóegységei a klaszterek (clusters). A klaszter méretet a kötet mérete határozza meg 512 bájt és 64 KB közötti lehet. Könnyebben megérthető az alábbi táblázat segítségével:

Hacsak nem szükséges, ne használjunk FAT fájlrendszert 511 MB feletti kötetméretnél, mert rendkívül helypazarlóvá válik. Például 64 KB-os klaszterméretnél egy 10 KB-os fájl 64 KB területet foglal el a háttértárolón, ha sok 64 KB-nál kisebb állománnyal dolgozunk, úgy telhet meg a merevlemez, hogy a tényleges adat a teljes kapacitás töredéke.

A Windows NT/2000/XP maximálisan 4095 MB méretű FAT16 köteteket engedélyez, az MS-DOS viszont csak 2048 MB-ot.

FAT32

Eleinte úgy tűnt a FAT16 korlátjai sokáig kiszolgálják az operációs rendszereket, de a hardvergyártók fejlesztési tempója már a Windows 95 idejében felvetette a nagyobb kapacitás, jobb kihasználásának igényét. Így született meg a FAT32 fájlrendszer, mely a FAT16 továbbfejlesztése a korlátok kiterjesztésével és a hátrányok mind jobban történő redukálásával.

Látható, hogy a lényegesen nagyobb kapacitás mellett csökkent a klaszter méret, így jobb lett a helykihasználás. 32 GB-nál nagyobb kötetméret eléréséhez külön meghajtó programra van szükség (Fastfat driver).

Ilyen feltételek mellett már jobban ajánlható Windows 2000/XP-hez. Ami a legnagyobb hátrány, hogy nem hozott semmi újítást a biztonság és az egyéb szolgáltatások terén, ugyanazt tudja, mint elődje, csak helytakarékosabban valósít meg nagyobb kötetkezelést.

NTFS

Elsőként a Windows NT 4.0-ban találkozhattunk vele. A Windows 2000 egy újabb verzióval rukkolt elő az NTFS 5.0-val. Ez a fájlrendszer jelenti az igazi áttörést, tovább tolja a legfelsőbb kötetméretet, minimális klaszter mérettel és fájlrendszer szinten számos szolgáltatást tartalmaz, íme néhány:

Felhasználónként, illetve kötetenként állítható a maximálisan igénybe vehető merevlemez terület. Beállításfüggő, hogy túllépés esetén, hogy reagál a rendszer. Használatával megakadályozható, hogy egy felhasználó megtöltse a merevlemezt és másoknak ne maradjon hely.

Felhasználók által definiált adatok gyűjteménye, melyek hozzárendelődnek a fájlokhoz és/vagy mappákhoz. Az adatokat az alkalmazások értelmezik és jelenítik meg.

Rendszergazdák előírhatják a kötetek tartalmának titkosítását. Minden programot és fájlt ugyanúgy lehet használni, mint előtte. A módszer lényege, hogy az állományok titkosítva tárolódnak a merevlemezen és használatuk előtt az operációs rendszer valós időben fejti vissza őket. Ez átlagos használat mellett észrevehetetlen lassulást eredményez a rendszer működésében, de a merevlemezt áttéve egy másik gépbe olvashatatlanok lesznek az adatok.

Komplett köteteket vagy merevlemezeket lehet a fájlrendszer egy mappájába csatlakoztatni. A kötet elérése úgy történik, mintha a forráskötet adott mappája lenne és semmi más. Alkalmazásával felszabadíthatók a meghajtó betűjelek, elegendő csak egyet megtartani (C:).

A Change Journal egy adatbázis mely a fájlrendszerbe épül be láthatatlanul és minden fájlokkal, illetve mappákkal kapcsolatos változtatást eltárol. Minden egyes NTFS kötet saját Change Journal-al rendelkezik.

Sok egymás utáni null karaktereket tartalmazó fájlokat a fájlrendszer automatikusan tömöríti, így akár egy 100 MB-os fájl lehet, hogy ténylegesen csak 1 MB-ot foglal el a merevlemezen.

Felhasználónként vagy csoportonként határozható meg, hogy ki, milyen jogosultsággal (írás, olvasás, stb.) férhet hozzá egy fájlhoz vagy mappához.

Az előző két táblázatkoz kapcsolódóan nézzük az NTFS tárolási paramétereit:

Melyik fájlrendszer a gyorsabb?

A kérdésre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Kis kötetméret mellett a FAT16 vagy FAT32 gyorsabb, mint az NTFS, mert lényegesen egyszerűbb a struktúrája és nem tartalmaz olyan erőforrásokat igénylő szolgáltatásokat, mint az NTFS. Nagyobb köteteknél vagy egy könyvtáron belül lévő sok kisméretű fájl esetén az NTFS a gyorsabb.

Ami mindenképpen az NTFS mellett szól: a helytakarékosság és biztonság.

Adott körülmények között el kell dönteni, hogy melyik követelményeket helyezzük előtérbe. Ha nagyon számít a sebesség és mellékes a biztonság (például videó digitalizálásnál), akkor maradjunk a FAT32 mellett. Ha viszont bármilyen szinten szükség van a biztonságra, akkor mindenképpen az NTFS-t válasszuk.