HyperLink
Bejelentkezés
E-mail: 
Jelszó: 





Skip Navigation Links
 

Csoportházirend összefüggése a regisztrációs adatbázissal



A csoportházirend segítségével a rendszergazda meghatározhatja a felhasználó számára majdnem a teljes operációs rendszer viselkedését, működésének részleteit. Ugyanerre alkalmas a regisztrációs adatbázis is. Hogy függ össze a két eszköz egymással? Van-e egyáltalán összefüggés? Tárolódnak-e csoportházirend beállítások a regisztrációs adatbázisban? Ezekre a kérdésekre keresünk és adunk választ az alábbiakban.

A csoportházirendről
A csoportházirend a Windows 2000-ben vált igazán jól használható, hatékony eszközzé a rendszergazdák kezében. Továbbfejlődve az XP és a .NET szerverek számos új házirendpontot hoztak, de az egész rendszer felépítése nem változott meg, így felülről megmaradt a kompatibilitás, sőt az új házirendek beilleszthetők a Windows 2000-es rendszerbe is. Továbbra is két fő csoportra oszthatjuk a beállításokat: felhasználói és számítógép részre. Bontsuk a fő részeket jól elkülöníthető alrészekre, az eredmény a következő lesz:
  • Szoftvertelepítés (Software Installation)
  • Parancsfájlok (Scripts)
  • Biztonsági beállítások (Security Settings)
  • Mappaátirányítások (Folder Redirection)
  • Internet Explorer karbantartása (Internet Explorer Maintenance)
  • Felügyeleti sablonok (Administrative Templates)
Ez a felosztás nem a felügyeleti sablon megjelenítési módja szerint történt, hanem a csoportházirend komponensek szerint.
A regisztrációs adatbázisról
Amíg nem volt csoportházirend a felhasználói felület és a rendszer működésének finomítása a regisztrációs adatbázison keresztül történt. Bátrabbak a beállításokat közvetlenül módosították, míg az óvatosabbak valamilyen segédprogramot használtak (pl.: TweakUI). Akik gyakrabban szokták tanulmányozni a regisztrációs adatbázist bizonyára felfigyeltek rá, hogy számos olyan beállítás található, mely a csoportházirendben is létezik. Fordítva is igaz: a registry-t ismerők a csoportházirendet látva vélnek felfedezni egyezőségeket.
Csoportházirend és regisztrációs adatbázis összefüggések
Valóban vannak azonos beállítások a csoportházirendben és a regisztrációs adatbázisban, de közel sem arról van szó, hogy a csoportházirend egy az egyben le van képezve a registry-be és ha az egyik helyen változtatunk valamit, akkor az megváltozik a másik helyen is. Ez már csak azért sem lenne lehetséges, mert több csoportházirend objektum is hathat és hat is egy felhasználóra vagy egy számítógépre, közöttük hierarchia és öröklődési folyamatok állnak fenn. Persze a végeredmény mindig egyetlen házirend, azonban ez függ attól is, hogy mely felhasználó, melyik gépre jelentkezett be, illetve befolyásolja a visszacsatolásos (loopback) üzemmód bekapcsolt állapota is. Mindezek figyelembevételével már nehéz lenne egyértelmű registry beállításokat meghatározni, melyek minden feltételek mellett megállják a helyüket.
A regisztrációs adatbázisban az általánosabb csoportházirend beállítások találhatók meg, egyszerű eszközt biztosítva az alkalmazásoknak néhány rendszerparaméter módosítására.
Hol találhatók a beállítások?
A számítógépre vonatkozó részek itt:
HKLM\Software\Policies (elsődleges hely)
HKLM\Software\Microsoft\Windows\CurrentVersion\Policies
A felhasználóra vonatkozó részek pedig itt:
HKCU\Software\Policies (elsődleges hely)
HKCU\Software\Microsoft\Windows\CurrentVersion\Policies
Az operációs rendszer telepítési fázisában jönnek létre és minden hely hozzáférési védelemmel rendelkezik, egy általános felhasználó nem képes módosítani a beállításokat. Hogy egészen pontosak legyünk: csak megfelelő eszközökkel lehet módosításokat végrehajtani. Mit jelent ez? A beállítások egy része megjelenik a Vezérlőpult (Control Panel) moduljaiban. Például az Asztal hátterét alkotó képet lehet módosítani a csoportházirendben, a regisztrációs adatbázisban és a felhasználói felületről egyaránt. Utóbbival tulajdonképpen a regisztrációs adatbázist módosítjuk, csak nem közvetlenül, hanem egy kis programon keresztül, amit a grafikus felületről lehet elérni.
A grafikus felület azonban nem hat vissza a csoportházirendre, az továbbra is megmarad a rendszergazdák eszközének, felhasználók nem férhetnek hozzá, nem befolyásolhatják beállításait.
Ütközések
Mivel olyan paraméterekről van szó, melyek két helyen, két teljesen eltérő környezetben is beállíthatók, joggal merül fel a kérdés, hogy mi van akkor, ha a beállítások egymásnak ellent mondanak?
Négy lehetőséget különböztetünk meg:
  • Egy adott bejegyzés értéke nincs megadva sem a csoportházirendben, sem a registry-ben - érvényre jut egy alapértelmezett beállítás.
  • A csoportházirendben nincs megadva, de a registry-ben igen - a registry beállításai érvényesek.
  • A csoportházirendben meg van adva, de a registry-ben nincs - a csoportházirend beállításai érvényesek.
  • Mindkét helyen meg van adva - ismét a csoportházirend beállításai érvényesek.
Tehát a csoportházirend felülbírálja a regisztrációs adatbázist. Utóbbi csak akkor fejtheti ki hatását, ha az előbbi nincs meghatározva vagy egyenesen törlésre kerül.
Mikor használhatók a registry beállítások?
  • Ha a rendszergazda meg akarja adni a lehetőséget a felhasználók számára, hogy testre szabják munkakörnyezetüket, biztonságos módszerekkel (Vezérlőpulton keresztül).
  • Ugyanezt maga a rendszergazda teszi meg, például *.REG állományok telepítésével.
  • Ha csak kevés számú felhasználó igényel más beállításokat, nem kell új csoportházirendet készíteni.
  • Programok (programozók) számára fennáll a lehetőség bizonyos paraméterek szerkesztésére alkalmazásaikból, amennyiben a központi csoportházirend nem rendelkezik másként.

Cikksorozat

#IDKategóriaCikk címeSorozat
2535C#Oracle adatbázis-elérés alapjai1. rész
2546C#SQL utasítások végrehajtása2. rész
2557C#Tárolt eljárások és függvények fejlesztése3. rész
2565C#Csomagok fejlesztése4. rész
2573C#Adatbázis triggerek fejlesztése5. rész
2581C#Kivételek kezelése PL/SQL-ben6. rész
3276C#Kurzorok deklarálása PL/SQL-ben7. rész
3297C#Tömb adattípus létrehozása és kezelése PL/SQL-ben8. rész
3326C#Adatbevitel tömb-adattípussal rendelkező oszlopokba9. rész
3357C#Adattárolás beágyazott tábla-típusú oszlopokban10. rész
3388C#Adatok beszúrása beágyazott táblákba11. rész
3418C#Index létrehozása PL/SQL-ben12. rész
3444C#Szekvenciák használata13. rész
3488C#Adatok betöltése állományokból14. rész
1765DelphiOracle adatbázis-elérés alapjai15. rész
1774DelphiSQL utasítások végrehajtása16. rész
1784DelphiTárolt eljárások és függvények fejlesztése17. rész
1794DelphiCsomagok fejlesztése18. rész
1803DelphiAdatbázis triggerek fejlesztése19. rész
1815DelphiKivételek kezelése PL/SQL-ben20. rész
3256DelphiKurzorok deklarálása PL/SQL-ben21. rész
3287DelphiTömb adattípus létrehozása és kezelése PL/SQL-ben22. rész
3318DelphiAdatbevitel tömb-adattípussal rendelkező oszlopokba23. rész
3348DelphiAdattárolás beágyazott tábla típusú oszlopokban24. rész
3377DelphiAdatok beszúrása beágyazott táblákba25. rész
3408DelphiIndex létrehozása PL/SQL-ben26. rész
3436DelphiSzekvenciák használata27. rész
3467DelphiAdatok betöltése állományokból28. rész


Könyv
Ez a cikk megtalálható ebben a könyvben: Windows Software Offline 2003 évkönyv 93. oldal

Felhasználási feltételek
A Software Online szoftverfejlesztői magazin mindegyik cikke, minden megjelent képe, és egyéb publikált anyaga szerzői jog védelme alatt áll! Bármilyen formában történő másodlagos terjesztésük, közzétételük vagy felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet!

Copyright © 1999-2012 Animare Software Kft. Minden jog fenntartva!
| Készült: Animare Stúdió | Adatvédelem | Kapcsolat |