C# - Üzenet küldése a helyi hálózat másik számítógépére

A példaalkalmazásban az APIClass osztály metódusaiba burkoltuk az üzenetküldő funkciót. A forrás fájl fejlécében meg kell adnunk néhány hivatkozást, hogy elérjük a szükséges osztályokat:

using System.Runtime.InteropServices;
using System.Net;
using System.Net.Sockets;

Az üzenetküldés a Netapi32.dll állomány NetMessageBufferSend nevű metódusának meghívásával válik lehetővé. Az osztályban deklaráljuk a metódust:

[DllImport("NetApi32")]
public static extern int NetMessageBufferSend(uint ServerName,uint MsgName, uint FromName,uint Buffer,ulong BufferLen);

A függvényt első paraméterében kell megadni a függvényt hívó számítógép nevét, mely általában az a számítógép is, melyet az üzenet forrását reprezentáló harmadik paraméterben megadunk. Az első és a harmadik paraméterben NULL értéket megadva automatikusan a LOCALHOST helyettesítődik be üzenetküldőként.

A függvény második paraméterében adjuk meg a címzett számítógép nevét, vagy IP címét. A negyedik paraméter az üzenetet, az ötödik paraméter az üzenet hosszát tartalmazza.

Ezek ismeretében lássuk, hogyan is hívható meg a függvény.

Az osztály konstruktorában egy változóban eltároljuk a számítógépünk nevét:

public APIClass()
{
  localPC = Dns.GetHostName();
}

A függvény meghívása előtt a megadott karakterláncokat először át kell konvertálnunk UInt32 típusúra. Ennek érdekében szükségünk van egy függvényre. Annak érdekében, hogy a konverzió sikeres legyen, nem használhatjuk a Convert.ToUInt32 metódust. Helyette a kapott karakterláncot egy mutatónak adjuk át, mely már implicite átkonvertálható UInt32 típusúra.

unsafe private UInt32 StringToPtr(string str)
{
  UInt32 strPtr;
  fixed(char* ptr = str)
  {
    strPtr = (UInt32) ptr;
  }
  return strPtr;
}

A menedzselt típushoz nem-menedzselt mutató hozzárendelése csak a FIXED kulcsszó használatával lehetséges. A kulcsszó azonban csak az úgynevezett UNSAFE kontextusban használható. Ennek érdekében a metódusunkat az unsafe kulcsszóval kell megjelölni.

Ezt azonban a projekt tulajdonságainál engedélyeznünk kell, mégpedig a Build menüpontban az „Allow unsafe code blocks” értékét TRUE-ra kell állítanunk.

Az üzenet küldését a SendMsg metódusban végezzük el. A metódusban minden paramétert a megfelelő típusúra hozunk:

public int SendMsg(string srvName, string msg)
{

Létrehozunk egy IPHostEntry objektumot a host számítógép címének meghatározásához:

  IPHostEntry ip = new IPHostEntry();

Az üzenet hosszát UInt64 formátumban kell megadni:

  msgLength = (UInt64) msg.Length * 2;

A helyi számítógép a küldő, így annak nevét adjuk meg a localPtr változóban:

  localPtr = StringToPtr(localPC);

Az üzenetre UInt32 formátumban van szükség:

  msgPtr = StringToPtr(msg);

A célszámítógép nevét is UInt32 formátumban adjuk meg:

  ip = Dns.Resolve(srvName);
  toSrvName = ip.HostName;
  toPtr = StringToPtr(toSrvName);

Majd meghívjuk a NetMessageBufferSend metódust:

  status = NetMessageBufferSend(localPtr,toPtr,localPtr,msgPtr,msgLength);
  ...
}

Az Elküld gomb megnyomásakor már csak példányosítjuk az APIClass osztályt, és meghívjuk a SendMsg függvényt:

APIClass s = new APIClass();
s.SendMsg(textBox1.Text,textBox2.Text);
...